Ajánlott oltási program

• 
• 

Az ajánlott oltási program egy átlagos egészségű és immunállapotú állatra vonatkozik. Betegség, stresszhelyzetek, ivarzás, az oltási időpontok elcsúszása módosíthatja a beadandó oltások számát, idejét, sorrendjét.

 

 

Kutyáknak

2. hét                    kennelköhögés°

6. hét                    parvo bélgyulladás

8. hét                    kombinált (parvo, szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirózis,

                             esetleg parainfluenza)

10. hét                  kombinált

12. hét                  veszettség

3,5. hónap             lyme borrelia*

4,5. hónap             lyme borrelia*

6. hónap                kombinált

6,5. hónap             babesia*

7,5. hónap             babesia ismétlés*

9. hónap                veszettség

Majd évente           veszettség, kombinált és lyme borrelia*, kennelköhögés°.

Fél évente             leptospirózis*, babesia*

 * Sokat a szabadban tartózkodó kutyáknak, vadászkutyáknak ajánlott.

 ° Tenyészetekben, valamint kutyaiskolákat, kiállításokat látogató kutyáknak ajánlott.

Macskáknak

10. hét                  macskaleukózis*

12. hét                  kombinált (calici vírus, herpes  rhinotracheitis, parvo, chlamidia)

3,5. hónap             veszettség* és macskaleukózis*

4. hónap                kombinált ismétlés és FIP

4,5. hónap             FIP

7. hónap                kombinált és macskaleukózis*

9. hónap                veszettség*

Majd évente           kombinált, veszettség*,  macskaleukózis* és FIP

 * A szabadba kijáró, idegen állatokkal érintkező macskáknak

Féreghajtás

A bélférgek fajtól függetlenül általában 10-20 nap alatt válnak a féregpete szájon át történő felvételét követően fertőzőképesse, azaz peteűrítésre képes felnőtt féreggé. A féreghajtási programok ennek figyelembevételével alakulnak. Mivel a fonalférgek a vemhes szukák tejmirigyeiben alvó állapotba kerülhetnek és onnan a tejjel a kölykök felvehetik, célszerű az anyaállatot vemhesség alatt kétszer, a kölyköket két hetes kortól választásig két hetes időközökkel, anyjukat pedig havonta egyszer féreghajtani. A kölykök számára legalkalmasabbak a paszták.

Kutyáknak évente egyszer, a veszettségoltással együtt kötelező, de fél évente minden állatnak ajánlott a féreghajtás. Erre általában alkalmas az olcsó „keserű” tabletta, de van ízesített formában is. Más állatok ürülékéhez hozzáférő kutyát, macskát, - főleg ha gyerekkel egy háztartásban élnek - akár havonta is szükséges lehet féreghajtani. Macskák számára bőrre cseppenthető spot-on készítmény is kapható.

Vadászgörényeknek

6. hét                    szopornyica

10. hét                  szopornyica ismétlés

12. hét                  veszettség*

6. hónap                szopornyica

9. hónap                veszettség*

Majd évente           szopornyica és veszettség*

*Szabadon kijáró állatoknak

Nyulaknak

6. hét                    kombinált (myxomatosis és vérzéses betegség)

10. hét                  kombinált

Majd évente           kombinált

Oltási reakciók

Előfordul, hogy az állat az oltás után kissé elesett, aluszékony, esetleg hőemelkedése van, ez normális, ezért nem kell aggódni. Igen ritkán, az oltás után 5-10 perccel allergiás reakció alakulhat ki. Ilyenkor főleg a fej, pofa ödémásan megduzzad és viszket, súlyosabb esetben akár légzési nehézséget is okozhat. Ilyenkor egy gyorsan beadott Ca²⁺ és/vagy szteroid injekció hamar rendezi a problémát.

Kennelköhögés

A kennelköhögés egy gyűjtőfogalom, többféle fertőző vírus, illetve baktérium által kiváltott megbetegedés. Cseppfertőzéssel terjed, kennelekben, kutyakiállításokon, kutyaiskolákban az állatok fokozott fertőzési nyomásnak vannak kitéve. Többnyire száraz köhögéssel, esetleg a köhögési rohamok végén nyálka öklendezésével járó, felső légúti megbetegedés. Főleg téli, hideg hónapokban szaporodik az esetszám, általában köhögés elleni szirup használata elég, ritkábban antibiotikumos kezelésre is szükség lehet. Kezeletlenül a mélyebb légutakra is ráterjedhet és komoly tüdőgyulladást okozhat. Az adenovírus és a parainfluenza összetevője több kombinált oltásban is szerepel, így a Nobivac DHP és DHPPi, a Bordatella baktérium ellen pedig a Nobivac KC véd.

Parvo vírusos bélgyulladás

Több évtizedes oltási program ellenére a mai napig igen gyakori, sokszor végzetes megbetegedés. Másfél éves korig okozhat tüneteket, de főleg a kölyökkutyákra nézve veszélyes. A vírust tünetmentes, rendszeres ismétlő oltásban nem részesülő felnőtt állatok is üríthetik és az udvarokban akár egy-két évig is fertőzőképes maradhat. Egyszeri oltás a vírus ellen nem véd. 6 hetes kortól minimum három oltásra van szükség, hogy a megfelelő immunitás kialakuljon, majd ezt a továbbiakban is emlékeztető oltásokkal fenn kell tartani. Tünetei közé az elesettség, étvágytalanság mellett kezdeti hányás tartozik, ilyenkor egy parvo gyorsteszt elvégzése után, vírust semlegesítő szérummal még jó eredményeket lehet elérni. Mire a vízszerű, később véressé váló hasmenés is kialakul, már csak tünetileg tudjuk kezelni a kiskutyákat. A kezelés lényege az infúziós kezelés, a kiszáradás megelőzésére, az ionháztartás egyensúlyban tartására, mely esettől függően pár naptól akár egy-másfél hétig is szükséges lehet. Macskákban is előfordul hasonló tünetekkel.

Szopornyica

A szopornyicával a rendszeres oltásoknak köszönhetően jóval ritkábban találkozunk, viszont tünetei felnőtt állatokon is jelentkezhetnek. Több megjelenési formája ismeretes. Gyakori a légúti tünetekkel kísért hurutos hasmenés, a hurutos kötőhártya-gyulladás gennyes orrfolyással, tüdőgyulladás. Jóval ritkább az idegrendszeri un. neuroszopornyica. Krónikus esetekben jellemző lehet a talppárnák valamint az orrtükör szárazsága, kirepedezése. A betegség korai stádiumában beadott vírusneutralizáló szérum segíthet. Sajnos korai felismerését nehezítik a jellegtelen, általános tünetek előrehaladott formájában pedig gyógykezelhetetlen.

Leptospirózis

Többnyire kiránduló ás vadászkutyákat érinti, melyek vizelettel fertőzött pocsolyák vizéből veszik fel a kórokozót főleg a meleg nyári hónapokban. Vezető tünete az elesettség és láz mellett a sárgaság, súlyosabb eseteiben elhulláshoz vezető veseelégtelenség vagy krónikus májelégtelenség. Tüneteiben hasonlít a kullancs által terjesztet babéziózisra. A beteg állatok vizeletéből a baktérium akár az egészséges nyálkahártyán vagy bőrsérüléseken is áthatolva emberi megbetegedést okozhat!

Adenovírusos Rubarth májkór

A kutyák többsége észrevétlenül átesik rajta, egy kölyökkutya viszont akár pár óra alatt elpusztul, különösebb tünetek nélkül. Ilyenkor a tulajdonosok mérgezésre szoktak gyanakodni. Lassabb lefolyású eseteiben a májgyulladástól eltekintve semmitmondó, szerteágazó tünetei nehezítik meg a diagnózist.

Veszettség

A veszettség - hála a több évtizedes vakcinázási programoknak - ma már igen ritka betegség, de sajnos évről-évre találkozhatunk vele. A kutyák oltási kötelezettsége közegészségügyi kérdés. A vírus harapás, karcolás során, a sérült bőrön, nyálkahártyán keresztül, a fertőzött állat nyálával kerül a szervezetbe. Mire a klinikai tünetek kialakulnak, a betegség visszafordíthatatlanná válik és az ember, vagy állat menthetetlenül meghal. A veszettség szempontjából a kutyánál veszélyesebb a macska, amelynek az oltását viszont, a többnyire meghatározhatatlan tulajdonos híján nem lehet kötelezővé tenni. Ugyancsak veszélyesek az emberre nézve a sündisznók, rókák és a denevérek.

A kutyák veszettség elleni oltása továbbra kötelező, csak az összevezetéses eboltások szűntek meg nagyobb helységekben. A kutya éves oltatása a tulajdonos felelőssége, harapás kapcsán a be nem oltott kutya tulajdonosa a büntetésen túl a sorozatoltás költségeit is köteles fedezni.

Lyme borreliózis

Az erdőt járó kutyák, kullancsok által terjesztett betegsége, mely emberek között is ismert. Az embernél jellemző bőrpír felfedezése szinte lehetetlen. Az első fertőződés többnyire tünetmentesen zajlik, problémát csak újrafertőződés vagy immungyenge állapotban okoz, így kimutatásához kétszeri vérmintában emelkedő ellenanyagszint szükséges. Időről időre diagnosztizálásra kerül többízületi, rheumához hasonló fájdalmakkal jelentkező kutyáknál, de főleg gerinctáji izomfájdalmakat, túlérzékenységet és  különböző súlyosságú bénulást is okoz.

Babesiózis

A babesia talán a kutyák leggyakoribb, kullancs által terjesztet betegsége. A kórokozó egy vérparazita, amely a vörösvérsejtek szétesését így azokból az oxigénszállító haemoglobin nevű macromolekula kiszabadulását okozza. Ezek nagy része a veséket keresztül ürülve a vizeletet sötétbarnára festi, a vese szűrőfelületét eltömi. Jellemző tünete a súlyos elesettség mellett a kezdeni nyálzás, hányás, halványuló nyálkahártyák később a véres vizelet és sárgaság. Kezeletlen esetekben visszafordíthatatlan veseelégtelenség alakul ki, és a kutya elpusztul. A babesia elleni oltás nem akadálozza meg a fertőződést, csak a betegség tüneteit csökkenti.

Calici- és herpesvírus, valamint Chlamidia okozta macskanátha

A macskanátha a kutyák kennelköhögéséhez hasonló gyűjtőfogalom. Többféle vírus és baktérium okozhatja, de az esetek döntő részében a fent említett kórokozók döntő szereppel bírnak. Cseppfertőzéssel terjedő, emberre veszélytelen fertőzés, melynek fő tünete a kötőhártya gyulladás, orrfolyás, felső légúti gyulladás. Már enyhébb esete és étvágytalanságot okozhat, mivel a macskák többsége nem eszik, ha nem érzi az étel szagát. Szerencsés esetben spontán gyógyulhat, de sajnos igen makacs is tud lenni, próbára téve a tulajdonosok türelmét. Mélyebb légutakra ráterjedve súlyos, akár elhullással végződő tüdőgyulladáshoz vezethet.

Macskaleukózis

Szabadban tartott macskák végzetes betegsége. Főleg kandúrok között terjed verekedés közben, Lassú lefolyású betegség, fertőződéskor csak átmeneti láz jelentkezik. Otthon az egészségesnek tűnő állat, közös alom és közös etetőedényekkel a többi macskának is átadhatja. Hónapokkal, vagy akár évekkel később fokozatos egészségügyi állapotromlás, a szőr ápolatlansága, fogínygyulladás, esetleg hasmenés keltheti fel a gyanút. Gyógymód nem létezik, csak palliatív terápia. Ha már tünetileg sem lehet az állatot kezelni, a macska végleges elaltatása javasolt. Gyorsteszttel vérből pár perc alatt megállapítható a macska fertőzöttsége, ezt az első oltás előtt érdemes elvégezni, hogy lappangó fertőzésre ne oltsunk rá.

FIP - macska fertőző hashártyagyulladása

Ugyancsak végzetes macskabetegség. Szoros értelemben véve nem fertőző, mert egyedileg, a coronavírus mutációjaként alakul ki minden szervezetben, bár ez még tudományos vita tárgya. A ritkább száraz forma daganatos, idegrendszeri és szemtünetekkel jelentkezik. Gyakrabban fordul  elő a hasvízkórral, vagy mellűri folyadék gyülemmel, sárgasággal járó nedves forma. Kölyökkori, orrba cseppenthető oltás létezik ellene, bár ennek hatékonysága kérdéses.

Myxomatózis

Nyulak, főleg szúnyogok által terjesztett betegsége. Két formája közül a jóindulatú göbös,  forma spontán gyógyulhat, míg a gyakoribb, klasszikus, rosszindulatú forma fejödémával, súlyos hurutos-gennyes kötőhártya gyulladással, orrfolyással jár és tüdőgyulladáson keresztül az állat elhullásához vezet. Míg a jóindulatú formánál a nagyobb göbök sebészeti ellátása lehet szükséges, a rosszindulatú myxödémás változat gyógyíthatatlan. Fontos a megelőzés, a kültéri boxok jól záró szúnyoghálóval történő védése, illetve a hatékony vakcinázás.

RHD - nyulak vérzéses betegsége

Cseppfertőzéssel, esetleg szúnyogok által közvetített, gyógyíthatatlan betegség. Gyors lefolyású,   majdnem biztos elhulláshoz vezet, fő tünete a vérzések orrból, széklettel, esetleg vizelettel.